15 évvel ezelőtt azt gondoltam – és erősen hangoztattam is – hogy a jóga faszság.🤷🏻♀️😂
Meditálni és mozogni egyszerre, na még mit nem! A mozgás az legalább 135 Bpm-nél kezdődik, őrjöngés, üvöltés, ugrálás és minden ami aerobic, kangoo meg hasonló mozgásforma, aminek a végére azt érzed, hogy most jól oda.sztál az egésznek. 💪🏻
Menjünk vissza az időbe: 7 évesen már balettcipő volt rajtam és komolyzenére nyomtam a plié-tandü-rölövé triókat. A nyújtás szigorúan és csendben meghalva történt. Így amikor kiszabadultam ebből a satuból és volt kapacitásom a tánc mellett más mozgásformákat is űzni akkor érthető volt, hogy nem a jóga mellett fogom letenni a voksomat. 🤷🏻♀️
Mígnem egyszer megtört a jég és ahogyan az ember egyik nap nem szereti a sütőtököt, majd hopp változik valami és máris imádja: valahogy így toppant be a jóga az életembe. De a meditációnak még nyoma sem volt. Hiszen nemigen jártam jógára, csak megtetszett és egyből oktatóit csináltam. Ekkorra én már sporttudományi diplomával rendelkeztem és volt pár oktatói mögöttem, szóval nem állt tőlem messze az oktatói lét.
Jóga oktatóként én a vendégekre figyeltem, nem a saját dolgaimra.
Végül a jógától teljesen független módon csúszott be a zen meditáció az életembe.🧘🏼♀️
Kis csendes, intim térben, maroknyi ember gyakorolt csak, és egy olyan vezetővel gyakorolhattam, aki meghallgatta a jelenlévőket és segítette a folyamatot. Az elmém ellenállt. Zakatolt. Utáltam. Mégis maradtam és csináltam. Aztán átbeszéltük: a meditáció a gondolatok közötti csend. De ez nem jelenti azt, hogy ehhez egy helyben kell lenni.🙏🏻
Kutyasétáltatás közben a figyelem annyira a kutyán van, hogy sokszor nem is opció a gondolkodás.
Sportolás közben a figyelem annyira a mozgáson van, hogy nem opció a gondolkodás.
Főzés közben a figyelem annyira az ételen van, hogy nem opció a gondolkodás.
És akkor végre megérkezett, hogy a meditáció nem az, amit én eddig hittem. A meditáció nem feltétlen a csendben lét a hegytetőn, kezek valamilyen mudrában és ‘ommm’-ozgatok ész nélkül, hogy elérjem a Nirvana állapotot.
A meditáció teljesen más.
A meditáció ennél sokkal, de sokkal több.🌀♾️
És akkor értettem meg, hogy nekem az írás is meditáció.🥰
Hiszen nem egyszer írtam úgy, hogy halvány segédlilafogalmam sincs, hogy mit írtam, én csak pötyögtem, az agyam kikapcsolt, mintha bele is bóbiskoltam volna, majd pedig kinyitottam a szemem és huss ott van egy kész írás.
A meditáció az alkotás, a kreativitás, az önkifejezés, de leginkább a kapcsolódás önmagunkhoz, a Lelkünkhöz.🤍
Mikor ezt megértettem, akkor nyílt ki előttem a meditációk világa, hiszen abban a pillanatban nem megértettem, hanem megéreztem.
Azóta pedig elképesztő milyen utat jártam be a meditációval karöltve. Ez a kis cinkostárs nemhogy a mindennapjaim részévé vált, de a saját Methode-omban, amivel dolgozom az egyik kulcs az elakadások és akadályok kioldására.🙏🏻
Az egyik általam legtöbbet hangoztatott mondat az: hogy a meditációt receptre írnám. Ezt a zsigereimben érzem, mert a meditációhoz nemcsak mindig, hanem: mindig is nyúlok.
Bármilyen elakadás jön fel bennem a meditáció a kulcs.
Testi tünetek: meditáció.
Stresszes nap: meditáció.
Nehéz helyzet: meditáció.
Könnyed ébredés: meditáció.
Sorolhatnám végtelenségig. Úgyhogy tényleg a legtöbbet emlegetett mondatom leírja:
A meditációt receptre írnám. Pont. Ebben benne van minden.🪐
